Mi lesz a csal�d kedvence: a falusi g�ncentrum vagy a pedigr�s modellkutya? A megalapozott d�nt�s �rdek�ben fontos, hogy mindk�t lehet�s�g el�nyeit �s h�tr�nyait megismerj�k.

Megsz�letett h�t a d�nt�s: kell egy kutya a csal�dnak! M�r csak azt kell eld�nteni, kever�kkutyust fogadjunk-e be vagy fajtatiszta ebet v�s�roljunk. A megalapozott d�nt�s �rdek�ben fontos, hogy mindk�t lehet�s�g el�nyeit �s h�tr�nyait megismerj�k. A fajtatiszta kuty�kat olyan "t�rk�ppel" egy�tt kapjuk meg, amelyb�l kiolvashatjuk a fajt�t meghat�roz� jellemvon�sokat, v�rm�rs�kletet �s eg�szs�gi jellemz�ket. Gyakran el�fordul, hogy a fajtatiszta kuty�k belteny�szt�s k�vetkezt�ben mind fizikailag, mind ment�lisan kev�sb� ellen�ll�ak, sz�v�sak, mint a kever�kek. Ez ut�bbiakra rendszerint kev�sb� jellemz�ek azok a viselked�sbeli sz�ls�s�gek, amelyek a fajtatiszta kuty�k k�z�l igen sokat �rinthetnek. Tiszt�zzuk teh�t, mennyire fontos sz�munkra az �llat k�lseje, tudjuk-e majd megfelel�en kezelni a kisz�m�thatatlan viselked�sbeli megnyilv�nul�sokat, illetve milyen kerettel rendelkez�nk az �llatorvosi �s egy�b v�rhat� kiad�sokat illet�en. A fajta szeretete Sokan eg�sz egyszer�en beleszeretnek egy bizonyos kutyafajt�ba: meggy�zi �ket az agarak kifinomults�ga �s eleganci�ja, esetleg a rottweiler nyerses�ge �s ereje. M�r amikor a fajtatiszta kiskuty�t hazahozzuk, nagy biztons�ggal meg tudjuk j�solni, milyen lesz a kifejlett, feln�tt �llat. Panaszra nem lehet ok: t�bb tucat elismert teny�szet k�n�lat�b�l v�laszthatunk. Ha sz�munkra nem a k�llem a meghat�roz�, �s megel�ged�ssel fogadjuk, b�rmilyenn� is v�ljon felcsereped� kedvenc�nk, v�laszthatunk kever�ket is. M�g ha tudjuk is, milyen felmen�kkel rendelkezik a kutyus, nem j�solhatjuk meg el�re, mekkora lesz a kifejlett �llat �s pontosan hogy fog kin�zni. Vannak, akiknek sokkal fontosabb a jellem, �s az �llattart�s alapvet� �s izgalmas szakasz�nak tekintik, hogy l�thatj�k feln�ni, kifejl�dni a kutyust. A bizonytalan j�v� Minden fajt�nak megvan a maga t�rt�nete, amely meghat�rozza a fajta egyedeinek genetikai k�dj�t. A basset hound p�ld�ul arra lett "kital�lva", hogy felhajtsa a nyulat, �zet vagy m�s vadat, a border collie arra, hogy megv�dje a ny�jat a r�k�kt�l �s egy�b ragadoz�kt�l. A labrador retriever azt a feladatot kapta, hogy seg�tse a vad�sz munk�j�t, a p�sztorkutya pedig, hogy a juhokat �s szarvasmarh�kat k�s�rje, terelje a piacra. T�z fajtacsoport l�tezik; az egy csoportba sorolt kuty�k l�nyeg�ben hasonl� karakterrel, v�rm�rs�klettel, jellemvon�sokkal rendelkeznek. A fajtatiszta k�ly�kn�l �gy el�re tudhatjuk, milyen kutya lesz bel�le, mire feln�. A parson russell terrierek p�ld�ul ig�nylik, hogy sokat foglalkozzunk vel�k, m�g a beagle rendszerint im�dja az �s�st. A t�z fajtacsoport: FCI I. fajtacsoport (P�sztor �s juh�szkuty�k) FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, �rz�-v�d� ebek, mastiffok) FCI III. fajtacsoport (Terrierek) FCI IV. fajtacsoport (Tacsk�k) FCI V. fajtacsoport (Spitzek �s �si t�pus� kuty�k) FCI VI. fajtacsoport (Kop�k, v�rebek) FCI VII. fajtacsoport (Vizsl�k, szetterek) FCI VIII. fajtacsoport (V�zi vad�szok) FCI IX. fajtacsoport (T�rsas�gi kuty�k) FCI X. fajtacsoport (Agarak) A kever�kek j�v�je el�gg� megj�solhatatlan �s sok lehet�s�get rejt mag�ban. Az ilyen k�lyk�k felmen�ikt�l f�gg�en mer�ben elt�r� term�szettel rendelkezhetnek. Elk�pzelhet�, hogy a kutyus megjelen�s�t tekintve n�met juh�szra eml�keztet, �s az �sei k�z�tt val�ban van a fajt�hoz tartoz� egyed, de ez nem jelenti automatikusan, hogy kiv�l� �rz�-v�d� kutya v�lik bel�le. Vannak, akik �gy gondolj�k, a kever�k kutyussal "tiszta lappal" indulnak �s k�nnyebben hozz� tudj�k szoktatni az adott tart�si k�rnyezethez. M�g a fajtatiszta egyedek v�rm�rs�klete genetikailag �r�kl�dik, a kever�k eset�ben sok f�gg a szoktat�st�l, nevel�st�l. Azonban itt is fenn�ll a lehet�s�ge annak, hogy a fajtakevered�s k�vetkezt�ben a legrosszabb von�sok er�s�dnek fel, �gy a kever�k csupa baj �s gond forr�sa lesz. Eg�szs�g �s fitts�g A fajtatiszta kuty�kat a fajt�hoz tartoz� t�bbi egyedhez igazodva teny�sztik ki. Ez a szelekt�v teny�szt�s kisebb genetikai �llom�nyok kialakul�s�hoz vezetett, ami miatt megn�vekedett bizonyos �ltal�nos rendelleness�gek vesz�lye. A n�met juh�sz �s a bern�thegyi p�ld�ul hajlamos a cs�p�diszpl�zi�ra, amely s�nt�t�shoz vezet, m�g a dalmat�k a s�kets�gre, illetve h�gyk�vess�gre hajlamosak. A lelkiismeretes teny�szt�k rendszerint ismerik a lehets�ges probl�m�kat �s igyekeznek a kock�zatokat cs�kkenteni. �ltal�ban v�ve azonban elmondhat�, hogy a fajtatiszta kuty�k a kever�kekhez k�pest hajlamosabbak bizonyos betegs�gekre. Mennyibe ker�l a kutyus? Nem utols�sorban a fajtatiszta �s a kever�k k�z�tti d�nt�st m�g egy fontos dolog befoly�solja: az �llat �ra. Ha ki�ll�t�sra is alkalmas fajtatiszta kutyust szemelt�nk ki, legy�nk r� felk�sz�lve, hogy a v�rvonalt�l f�gg�en t�bb sz�zezer forintba is ker�lhet a kutya. Az �llattal egy�tt megkapjuk annak t�rzsk�nyv�t is. A teny�szt�nek tudnia kell felvil�gos�t�st adni a kutyus �seinek v�rm�rs�klet�r�l, jellem�r�l, a lehets�ges eg�szs�g�gyi kock�zatokr�l, valamint a k�ly�k v�rhat� �letkor�r�l. �gy jobban fel tudunk k�sz�lni arra, amit a j�v� a kutyussal kapcsolatban tartogat nek�nk. A kever�ket mag�t�l �rtet�d�en sokkal olcs�bban be tudjuk szerezni. Ha menhelyr�l n�vleges �sszeg ellen�ben fogadjuk be a kuty�t vagy egyenesen az utc�r�l, akkor minim�lis kezdeti befektet�ssel meg�sszuk a kutyatart�st. Ne feledj�k azonban: a ki�ll�t�sgy�ztes �s az utc�r�l befogadott k�bor �llat tart�si k�lts�ge l�nyeg�ben megegyezik: a kutyaeles�g, a j�t�kok, az �llatorvosi ell�t�s �gy is, �gy is ugyanannyiba ker�l.