Elterjed�se A macska lassank�nt polg�rjogot nyert az eg�sz f�ldkereks�gen, s minden�tt, mint az emberi halad�s, �lland� leteleped�s �s a kezdõdõ mûvelts�g �lõ bizonys�ga jelenik meg. A kutya minden v�logat�s n�lk�l terjedt el a f�ld�n, s minden emberhez csatlakozott, a macska ellenben a sz� legjobb �rtelm�ben h�zi �llat: a kutya a s�torb�l h�d�totta meg a szil�rdan �p�lt lak�h�zat, a macska csak ebben honosodott meg �s csatlakozott a haladott emberhez.

Mindamellett bizonyos fokig minden k�r�lm�ny k�zt megtartja f�ggetlens�g�t s csak annyiban veti mag�t al� az embernek, mennyire j�nak tartja. Min�l ink�bb foglalkoznak vele, ann�l h�vebben ragaszkodik a csal�dhoz, min�l jobban mag�ra hagyj�k, ann�l jobban ragaszkodik a h�zhoz, melyben felnõtt. A macska h�ziass�g�gnak �s szel�ds�g�nek foka mindig az embertõl f�gg. Ahol nem t�rõdnek vele, nem ritk�n megesik, hogy ny�r idej�n v�gk�pp megsz�kik a h�zt�l, s az erdõkben k�borol, ahol n�ha teljesen el is vadulhat. T�l be�llt�val rendesen visszat�r elõbbi lak�s�ba, s oda viszi kicsinyeit is, melyeket ny�ri kir�ndul�sa alatt vil�gra hozott.
H�zi macsk�nk nagyon alkalmas arra, hogy r�la eg�sz csal�dj�t megismerj�k, mert õt b�rki is megfigyelheti.

Mozg�sa

Nagyon csinos, tiszta, sz�p �s kedves �llat, minden mozdulata tetszetõs �s kellemes, �gyess�ge pedig val�ban b�mulatra m�lt�. Bizonyos tart�zkod�ssal j�r, s oly halkan l�p b�rsonyos l�bacsk�ival, melyeknek karmait teljesen beh�zza, hogy hallani sem lehet. Minden mozdulat�b�l kitetszik nagy elevens�ge, mellyel teljes sz�ps�g �s kellem p�rosul.
Csak ha m�s �llat �d�zi, vagy hirtelen megijed, csak akkor fokoz�dik j�r�sa fut�ss�, ami tulajdonk�ppen gyors egym�sut�nban k�vetkezõ ugr�sok sorozata. Fut�sa meglehetõsen gyors, �s rendesen meg is menti õt �ld�zõj�tõl, mert okosan f�l tud haszn�lni minden b�v�helyet, vagy felm�szik elõle a magasba. Karmaival kapaszkodva nagy k�nnyûs�ggel k�szik f�l a f�kra, vagy �rdes �s puha falakra. A szabad mezõn nem fut nagyon sebesen, legal�bb minden kutya utol�ri. Nagy �gyess�ge k�l�n�sen olyankor t�nik ki, ha ak�r �nk�nt, ak�r k�nyszer�tve ugrania kell. Ak�rhogyan esik is, mindig a l�baival �ri a f�ldet s ar�nylag gy�ng�den esik puha talpv�nkosaira. A macska sohasem esik a h�t�ra, ak�rmilyen k�zelrõl is akarja az ember a h�t�ra ejteni. Mihelyt elbocs�tjuk, vill�mgyorsan megfordul �s szil�rdan �ll meg a n�gy l�b�n, - szinte �rthetetlen, hogy tudja ezt megtenni, ha alcsonyr�l ejtj�k le.
Mint a kutya, õ is a h�tulj�ra �l, s k�t elsõ l�b�ra t�maszkodik: alv�s k�zben �sszeg�mb�r�dik, s egyik oldal�ra fekszik. Szereti a puha, meleg fekvõhelyet, azonban ritk�n tûri, hogy betakarj�k

�sz�s...

A macska az �sz�shoz is �rt, de ezt az �gyess�g�t csak akkor gyakorolja, ha abba a kellemetlen helyzetbe jut, hogy a v�zbõl kell menek�lnie. �nk�nt csak a legritk�bb esetben megy bele a v�zbe, sõt m�g az esõt is f�l�nken ker�li.

Miskolczi G�p�r is megjegyzi, hogy "a matska gy�ny�rk�dik ugyan a halakban is, de m�gis sajn�lja �rettek a vizeket g�zolni". Haacke azonban ismert egy macsk�t, mely beugr�lt a t�ba aranyhalakra vad�szni.

A hangja

Figyelemre m�lt�, hogy a macsk�nak a hangja mennyire hajl�kony. "K�l�nf�le m�don ny�vognak, m�sk�nt, ha valamit k�rnek, m�sk�nt, ha szerelmeskednek, �s ism�t m�sk�nt ha civakodnak vagy marakodnak."- mondja Gesner is eg�szen helyesen. A kutya kor�ntsem tud a hangj�val annyit kifejezni, mint a macska. Hangja az ismeretes "miau", a legk�l�nb�zõbb m�don sz�l: majd r�vid, majd hossz�, majd elny�jtott, majd szakgatott ny�vog�s, mely amellett panaszos, esdõ, k�vetelõ �s fenyegetõ szinezetet �lthet, de a miau r�ad�sak�nt, m�g ki nem fejezhetõ egy�b dolgokkal is bõv�l, melyek alkalom adt�n oly sz�vhez sz�l� dallamm� olvadnak �ssze, hogy az ember majd a haj�t t�pi a nagy gy�ny�rûs�gtõl. Ebben a hangban morg�, rik�csol�, tomp�n b�mb�lõ hangok kavarognak, s benne van a macsk�k saj�ts�gos f�v�sa �s t�ssz�g�se is.

A macska - mondja Darwin - �rzelmeit fejezi ki a hangj�val, s ked�ly�nek vagy indulat�nak k�l�nb�zõ izgalmait legal�bb hat vagy h�t k�l�nb�zõ hanggal adja tudtunkra. Megel�ged�s�t kifejezõ dorombol�sa, melyet �pp�gy hallat a bel�gz�s, mint a kil�gz�s alkalm�val, egyike a legsaj�tosabb hangoknak.

"Nagyon k�tlem - -�rja Marshall - hogy a h�zi �llatok k�z�tt csakugyan a kutya besz�de a legfejlettebb -e, �n csaknem hajland� voln�k a macsk�nak �t�lni oda a p�lm�t. K�pk�d�s�t �s dorombol�s�t nem is tekintve (hab�r az ek�zben megsz�lal� hangok is nagyon kifejezõk), m�ly v�gtelen�l sokoldal� a ny�vog�sa, melynek minden esetben val� �rtelm�t m�g az is ki�rezheti, aki k�l�nben nem nagy megfigyelõje az �llatoknak.
D�h�s morg�sa, kicsinys�g�hez k�pest, val�s�ggal rettenetes. Ha a macsk�t h�vjuk, õ is felel, m�gpedig eg�sz saj�t�s�gos hangnemben. Ezt kuty�kn�l sohasem tapasztaltam, legfeljebb szelid madarakon, papag�jokon �pp �gy, mint az �neklõ madarakon. H�t m�g mily v�gtelen v�ltozatoss�g van a macska hangj�ban �jjel, a p�rosod�s idej�ben!"

�rz�kei

A macska �rz�kei k�z�l a tapint�s, l�t�s �s hall�s a legfejlettebb. Leggy�ng�bb a szagl�sa, a mirõl meggyõzõdhet�nk, ha kedvenc �tel�t �gy tessz�k el�be, hogy csak az orr�val veheti �szre. Odamegy hozz�, s ha m�r a k�zvetlen k�zel�ben van, a fej�t �gy forgatja ide-oda, hogy minden mozdulata el�rulja, mily kev�ss� t�j�koztatja õt a szagl�sa. Ha az ember a mark�ba szor�tja az egeret, �gy, hogy a macska nem l�tja, eg�sz k�zel kell az orr�hoz tartania, hogy meg�rezze..

Sokkal fiomabb a tapint�sa. Ezt legjobban a bajuszsert�in l�tjuk, mert csak egyet kell meg�rinten�nk eg�sz k�nnyed�n, s a macska azonnal �sszerezzen. Puha mancsaival is tapint, ha nem is valami kiv�l�an.

L�t�sa kitûnõ. �jjel is �pp oly j�l l�t, mint nappal: a f�ny mennyis�ge szerint igaz�tja szemcsillag�t, jelesen erõs f�nyben �gy �sszeh�zza, s�t�tben pedig �gy kit�g�tja, hogy ezen �rz�kszerve mindenk�ppen kitûnõen szolg�lja.

De valamennyi �rz�kszerve k�z�tt legfejlettebb a hall�sa: ez f�l�tte �les. Lenz besz�li, hogy egy kis macska, melyet a szabadban az �l�ben tartott, hirtelen h�trafel� ugrott egy eg�rre, mely a sima k�vezeten �tszaladva, hol semmi zajt sem okozhatott, az egyik bokorb�l a m�sikba surrant. Lenz megm�rte a t�vols�got, melybõl a macska meghallotta a h�ta m�g�tt fut� egeret, s az teljes 14 m�ter volt.

Lelkivil�ga...

A macska lelki mivolt�t teljesen f�lreismerik. Azt hiszik, hogy hûtlen, hamis, ravasz �llat, amelyben sohasem szabad b�zni. Sokan kimondhatatlanul �t�lj�k. Rendesen a kuty�val hasonl�tj�k �ssze, amellyel pedig nem szabad �sszehasonl�tani, s mivel nem tal�lnak benn�k egyforma tulajdons�gokat, nem t�rõdnek t�bb� a macsk�val, hanem m�r elõzetesen olyan �llanak tekitik, amellyel semmire sem lehet menni. M�g a term�szetb�v�rok k�zt is sok olyan akad, ki kedvezõtlen�l, s egyoldalulag �t�li meg.

�n - -mondja Brehm - ifj�s�gom �ta mind�g szerettel figyeltem meg a macsk�t �s sokat foglalkoztam vele, ez�rt csatalakozom Sheitlin k�vetkezõ jellemz�s�hez, mely mindenesetre eredetien, �rtelmes felfog�ssal �s igazs�gosan m�ltatja a macska l�ny�t.

Jellemz�se

" A macska fejlett k�pess�gû �llat. M�r test�nek alkata is kiv�l�s�gra mutat. A macska takaros kis oroszl�n, a tigris kisebb kiad�sa. Minden ar�nyos rajta, egy tagja sem nagy vagy kicsiny, : az�rt m�r a legcsek�lyebb rendelleness�g is f�ltûnik rajta. Mindene g�mb�lyû, legink�b a fejform�ja, amit m�r a kopony�j�n is l�tni lehet: - egy �llat fej�nek sincs szebb form�ja. Eg�sz csontv�za sz�p, nagy mozg�konys�gra �s hull�mos, sz�p mozg�sokra r�termett. Mozdulatai nem zegzugosak, sz�gletesek: fordulatai alig �szrevehetõk. �gy tetszik, mintha csontjai sem lenn�nek, hanem csak k�nnyû t�szt�b�l volna alkotva. �rz�keinek fejletts�ge is nagy s eg�szen test�hez illõ. Rendesen kev�sre becs�lik a macsk�t, mert gyûl�lik tolvajs�g��rt, f�lnek a karmait�l, ellens�g�t, a kuty�t t�lbecs�lik, s nem szeretik az ellent�tet, ha nem olvad fel bizonyos egys�gben."

"Vizsg�ljuk most figyelemmel fõbb tulajdons�gait. Mindenekelõtt szem�nkbe �tlik �gyess�ge. Teste �s lelke egyform�n �gyes, mintha egy anyagb�l volna �ntve. Mily �gyesen fordul meg a levegõben, b�r csak n�h�ny l�b magasb�l is esik h�ttal lefel�, mily �gyesen �ll meg a keskeny p�rk�nyokon �s a fa�gakon, ak�rhogy r�zz�k is!

F�lig testi, f�lig lelki saj�ts�ga, hogy a tisztas�got szereti, folyton nyalja �s tisztogatja mag�t. Valamennyi szõrsz�l, fej�tõl a farka hegy�ig a legt�k�letesebb rendben fekszik rajta, s hogy a fej�n is lesim�thassa s megf�s�lhese szõr�t, megnyalja a talp�t �s �gy sim�tja meg a fej�t, - m�g a farka v�g�t sem hanyagolja el. Az �r�l�k�t elrejti, g�dr�t �s neki, �s abba temeti.

Meg tudja becs�lni a magass�got, �s alkalmazkodni tud hozz�: e v�gbõl a term�szet erõs idegzettel �ldotta meg, hogy a magasban el ne sz�d�lj�n.

Sz�n�rz�ke is van, hall�sa pedig k�l�nbs�get tesz a hangok k�z�tt. Megismeri az embert a ruh�j�r�l �s a hangj�r�l, s ha h�vj�k, odamegy.

Kitûnõ t�j�koz�d� k�pess�ge van, aminek haszn�t is veszi. V�gig k�borolja a szomsz�ds�g minden h�z�t, szob�j�t, pinc�j�t, padl�s�t, a f�skamr�kat �s a sz�napajt�kat. Teljesen a helynek a rabja, s m�gha t�bb�ra j�r�sra is viszik el zs�kba k�tve, m�gis �jra megtal�lja h�z�t, lak�s�t.

B�tors�ga, harcok a kuty�kkal...

"Rendk�v�li b�tors�g�n�l fogva - ha k�nytelen - m�g a legnagyobb kuty�val �s buldoggal is szembesz�ll, b�rmilyen kedvezõtlen is k�zt�k az ar�ny nagys�g �s erõ dolg�ban. Mihelyt �szreveszi a kuty�t, r�gt�n az �ltal�nosan ismeretes, jellemzõ �vben, az u.n macskah�tban p�posodik ki a dereka. Szem�ben harag vill�mlik, vagy hirtelen f�llobban� b�tors�g, mellyel bizonyos ut�lat p�rosul. M�r messzirõl k�pk�d r�, s tal�n sz�kni, menek�lni akar: - a szob�ban f�lugrik az ablakdeszk�ra, a k�lyh�ra, vagy ki akar szaladni az ajt�n. De ha k�lykei vannak, s a kutya k�zel j�n vack�hoz, akkor rettenetesen nekimegy, egyetlen ugr�ssal a fej�n terem, �s sz�nalmasan �sszekarmolja az arc�t, szem�t.

Ha megt�madja a kutya, akkor f�lemeli a l�b�t, kiereszti a karmait, s nem t�g�t. Ha a h�ta m�g szabad, akkor nem agg�dik, mert oldal�t az �t�seivel v�dheti. L�bait k�z gyan�nt tudja haszn�lni. �t, sõt t�bb kutya is r�t�rhet �s rendszeresen ostromolhatja, an�lk�l, hogy t�g�tana. Egyetlen ugr�ssal �tvethetn� mag�t rajtuk, de tudja, hogy akkor veszve van, mert a kutya ut�l�ri.

Ha a kutya visszavonul, an�lk�l, hogy megt�madta volna, akkor gyakran nyugodtan �lve marad, azonban ha a kuty�k t�zszer ism�tlik a t�mad�st, mindannyiszor szembesz�ll vel�k.

N�mely p�ld�ny �l az alkalommal, �s gyorsan f�lm�szik valami k�zeli magas helyre. Ott f�nt azt�n le�l, �sszekuporodik, s f�lig lehunnyt szemmel n�z le ellens�g�re, mintha csak azt gondoln�, hogy ki a kincs�t a sz�v�ben hordja, az eg�sz nyugodtan n�zheti az aljas vil�g �zelmeit. Tudja, hogy a kutya sem m�szni, sem olyan magasra ugrani nem tud. De ha ember akarja megfogni, akkor feljebb m�szik �s megugrik: tõle m�r jobban f�l.

A szabad, ny�lt mezõn �ld�z�tt macska, ha �rzi erej�t, vill�mgyorsan visszafordul �s nekiugrik a kuty�nak, amitõl ez r�m�lt fut�snak ered. Egyik-m�sik macska f�lt�tlen�l gyûl�li a kuty�t, s mindj�rt r�ugrik, megragadja a fej�n, �s karmaival mind�g a szem�be v�g.

Van olyan macska, mely kiz�r�lag a konyh�ban �l, �s sohasem megy a szob�ba. Az ilyen sohasem tûri meg a kuty�t a konyh�ban, mert ott õ akar �r lenni!"

Harcok egym�sk�zt...

"B�tors�gukn�l fogva gyakran �sszekapnak, �sszeverekednek egym�ssal. Vele j�r ez j�t�kos term�szet�kkel �s pajz�ns�gukkal. Az �jszaka az elem�k. Nappal is megt�rt�nik ugyan, hogy a h�ztetõk�n barangolva �sszemarakodnak, iszony�an megt�p�zz�k egym�st, sõt megesik, hogy folyton t�lekedve, henteregve egy�tt gurulnak le a h�zetetõrõl az utc�ra, mik�zben m�g a levegõben is egyre viaskodnak, - de m�giscsak fõleg �jjel vivj�k csat�ikat.

Kand�rcsat�k

A kand�rok hevesen viakodnak a nõst�ny birtokl�s��rt. N�mely kand�r az �v bizonyos szak�ban csaknem minden reggel v�res fejjel �s megt�pett bund�val t�r haza, akkor azt�n egy idõre meghunny�szkodik �s otthon marad, de ez nem tart sok�, mert amint sebei begy�gyulnak, megint csak a r�gi bûn�s lesz belõle.

A kand�r, korl�ltanul �lvezve szabads�g�t, hetekig a h�zon k�v�l �l, a h�zn�p gyakran m�r elveszettnek hiszi, amikor egyszercsak v�ratlanul elõker�l. A nõst�ny sokkal h�ziasabb, sokkal jobban ragaszkodik az otthon�hoz.

Nem mindig a verekedõs macska a legerõsebb, �s nem mindig a kand�r a legnagyobb verekedõ: vannak igen vad nõst�nyek is. Ezek, k�l�nbs�get nem t�ve, miden macsk�ba belek�tnek, a legerõsebb kand�rt�l sem f�lnek, sõt ink�bb sz�val �s tettel ingerlik õket. Az eg�sz utcasor rettegi õket, amennyire csak tetõtrõl-tetõre eljuthatnak, an�lk�l, hogy v�gig kellene menni�k az utc�n."

Szeretete...

"H�zelgõnek, �lnoknak �s bossz��ll�nak tartj�k, de e tekintetben nagyon t�loznak. Ha valaki megnyeri a tetsz�s�t - mert nagyon tud szeretni, de �pp �gy gyûl�lni is - hozz�d�rg�lõdzik a fej�vel �s oldal�val, mindenk�ppen bec�zgeti, reggelenk�nt az �gy�ba ugrik, odafekszik mell�je, hozz�simul."

Szerelmek...

"Szeretkez�s�k nagyon �rdekes. A nõst�nyek felkeresik �s k�r�l�lik a kand�rt, amely ilyenkor nekibõsz�l, m�ly hangon morog a k�r k�zep�n, a nõst�nyek pedig ott nyiv�kolnak k�r�l�tte minden elk�pzelhetõ hangon. A hangverseny egyre vadabb� lesz. K�zben �ssze-vissza pofozz�k egym�st, �s �ppen a nõst�nyek, amelyek pedig �nk�nt j�ttek oda, semmik�p nem akarj�k tûrni hogy a kand�r hozz�juk k�zeledj�k. A kand�rnak val�s�ggal ki kell k�zdenie a diadalt. Holdvil�gos �jszak�kon nagyobb l�rm�t csapnak ak�rmilyen duhaj t�rsas�gn�l."

Anyas�g, k�lyk�k

"A h�zimacska rendesen �venk�nt k�tszer p�rzik, elõssz�r febru�r v�g�n, vagy m�rcius elej�n, m�sod�zben pedig j�nius elej�n. A p�rz�s ut�n 55 nappal 5-6 fiat vet, amelyek vakon sz�letnek, �s csak a kilencedik napon ny�lik ki a szem�k. Az elsõ k�lykedz�s rendesen �prilis v�g�re vagy m�jus elej�re, a m�sodik augusztus elej�re esik. Az anya ilyenkor valami rejtett helyre b�vik, t�bbnyire a sz�napajt�ba, �s ameddig csak lehet, rejtve tartja fiait, fõk�pp a kand�r elõl, mely f�lfalja õket, ha r�juk akad."

Hogy mi�rt falja f�l, azt Miskolczi G�sp�runk a k�vetkezõk�ppen igyekszik megfejteni:

"Aelianus azt �rja, hogy a bak Matska felette igen buja �llat, a minthogy a nõst�ny ellenben sokkal m�rt�kletesebb, �s k�lykeit is ink�bb szereti. A bak Matska az�rt a r�t bujas�gt�l k�nszer�tettv�n, maga sz�ll�s�t el-elhagyv�n haz�l el-m�gyen, �s sz�llyel buj�lkodik, kinek hozz�ja f�rkez�s�t a nõst�ny �r�mest ker�li, tudv�n m�d n�lk�l val� buja volt�t. Ezt v�v�n esz�be a bak Matska, az õ nõst�nny�nek minden apr� k�lykeit meg szokta �lni, mellytõl ind�ttatv�n a nõst�ny, �jabb k�lyk�kre val� szert tehet�snek k�v�ns�ga miatt, engedni k�nyszer�ttetik a bak Matsk�nak"

"A kis macska nagyon kedves, takaros �llat. Az anya nagyon szereti a fiait. M�g meg sem sz�letnek, m�r vackot k�sz�t nekik, s a mint valami veszedelmet sejt, r�gt�n m�s helyre viszi õket. E k�zben oly gy�ng�den fogja meg ajkaival a bõrt a tark�jukon, �s oly vigy�zva megy vel�k, hogy a kis macsk�k alig veszik �szre. A szoptat�s ideje alatt csak az�rt t�vozik el tõl�k, hogy �lelmet hozzon mag�nak �s nekik.

N�mely macska az elsõ k�lykez�sn�l nem tud b�nni a fiaival, s val�s�ggal az embernek vagy �regebb macsk�knak kell kioktatni õket, hogy mit csin�ljanak.

Egy macska mindig a fark�n�l fogva hurcolta a fogott egeret �s ugyan�gy cselekedett az elsõ fiaival is. Hanem persze ez nemigen ment, mert a kismacsk�k megkapaszkodtak karmaikkal a f�ld�n, �gy hogy az anyjuk nem tudta õket tov�bbvinni. Ekkor az �gyetlen mam�nak megmutatta az �rnõje, mik�nt kell a fiaival b�nnia. Nyomban meg�rtette, �s azont�l mindig �gy hordta a kicsinyeket, mint a t�bbi anyamacska. Hogy idõvel minden macska egyre jobban beletanul, hogyan kell a fiaival b�nnia, az ismeretes dolog.